A 2020-as év minden szempontból egy előre megjósolhatatlan, szinte lehetetlen forgatókönyvet kényszerített ki a tőkepiacon. A járványhelyzet nem csak az egészségünket, gazdaságunkat, de a társadalmunkat is szétzilálta. A tőkepiacok szereplőinek hiába voltak a zsebükben az üzletmenet folytonosságot biztosító tervek és katasztrófa esetére létrehozott beavatkozási tervek. Az IT biztonságot, az adat és befektetővédelmet és minden IT támogatást mind hardver, mind szoftver szinten egyik pillanatról a másikra azonnal rendelkezésre kellett bocsátani és a teljes üzletmenetet Home Office kompatibilissé tenni az emberi élet védelme érdekében.
A pandémiával a háttérben a pénz és tőkepiacokat újabb és újabb EU direktívák hozták kényelmetlen szituációba az idei évben. Az egyik ilyen, az EU által már 2018- ban meghozott újabb direktíva az SRD II (Shareholders Rights Directive), amely szintén a befektetővédelemmel (a részvényesi jogok védelmével) foglalkozik. A direktíva többek között kimondta, hogy a természetes személy befektetőket, a nyilvánosan működő részvénytársaságok társasági eseményeiről ugyanúgy, egyidőben kell tájékoztatni, mint az intézményi ügyfeleket. Természetesen a végrehajtási rendelet szabályozta, hogy milyen minimális adattartalomnak kell átmennie a közgyűlésekről és egyéb választásos és kötelező eseményekről, egyetemleges tájékoztatásként. A kommunikációs csatornát természetesen nem határozták meg és a tájékoztatás mélységét sem.
Mégis, a tőkepiacokat jelentősen befolyásolta, hogy az Elszámolóházak hogyan oldották meg a kibocsátó vállalatokkal történő kommunikációt, és hogy hogyan tudják ezeket a vállalati információkat a piaci szereplők felé továbbítani. Ezeket a „Golden source” információkat egy online platform mellett a T2S szabványoknak megfelelő ISO 20022-es MX SWIFT üzenetekkel és xml fájlokkal tudják csak átadni a számlavezetett piaci szereplőknek, és ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség, hiszen az eddig jól működő, a SWIFT különböző standardjait egymásba forgató szolgáltatók is lassan elavulttá válnak.
Olyan új MX üzenetek jelentek meg, amelyeknek már nincs MT megfelelője és a részvénykönyvi azonosításhoz kapcsolódnak, komoly kihívás elé állítva a legnagyobb Elszámolóházakat és alletétkezelő bankokat is.
Lobbizás ellenére a tőkepiacok nem kapták meg a hatálybalépés halasztását az Uniótól, így 2020.szeptember 3-án már életbe is lépett és szankcionálható a tájékoztatás elmulasztása.
Az SDR kiegyenlítési fegyelemmel foglalkozó rendeletek esetében az Európai Unió Bizottsághoz benyújtott halasztási kérelmet elfogadták a járványra és felkészülési problémákra hivatkozva és 2022. február 1-re halasztották. Azonban a tőkepiacok továbbra is annak árnyékában élnek, hogy jelentős informatikai változtatásokra kényszerülnek ahhoz, hogy a T2S standardoknak megfeleljenek.
A törvény alapvető célja egy elszámolási fegyelem kialakítása volt, hogy ne kényszerbeszerzésekkel kelljen helytállni egy már megkötött ügyletnél, de egyelőre a konzekvenciáit még nem látni, hisz egy jövőbeli működésről maximum feltételezéseket tehetünk.
Mindenesetre a piaci szereplők több csoportja is az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) felé kérvényt nyújtott be, hogy ha működésbe is lép az új rendelet, akkor is legyen egy tesztelési időszak. Félnek ugyanis, hogy a rendelet az értékpapírpiacok likviditását fogja veszélyeztetni és jelentős terhet ró majd pénzbüntetésekkel a piaci szereplőkre.
A háttérrendszerek informatikai átalakítása nélkülözhetetlen az új törzsadatkezelés, az elszámoláshoz kötött új „matching” párosítási kritériumok miatt, de a rendeletek befolyásolják a díjszabást, a kiegyenlítési fegyelemhez kötődő pénzbüntetések jelentését, nyilvántartását is.
A legfontosabb feladat most a tőkepiacok számára az új SWIFT standardra történő átállás, mely a következő 5 évben elengedhetetlen lesz. Fontos továbbá, hogy felkészüljenek azokra az újabb és újabb jogharmonizációs lépésekre, mely a következő években a társasági események területét fogja érinteni.
A fenti direktívák és rendeletek előre vetítik, hogy a következő évtizedekben is további jogharmonizáció és standardizáció fog zajlani, mind a társasági események, mind a kiegyenlítések terén. A nemzeti értéktárak központi adattárházzá válnak, amelyeket innentől fogva minden társasági eseményről a kibocsátó vállalatoknak tájékoztatni kell. Egységesedni látszanak a Kifizetői szerepkörök a hitelviszonyt és a részesedést megtestesítő hozamok terén is. Ehhez többek között adójogszabályi módosítások kellenek majd, hogy a letétkezelő bankok és befektetési szolgáltatók kapják meg ezeket a szerepköröket.
A hozamkifizetések Uniós szinten uniformizálódhatnak és már a hozamjogosultság napját (a fordulónapot) követően kifizetésre kerülhetnek. Ezekben a kifizetésekben a Központi értéktának is jelentős szerepe lesz, a hozamjogosultak „könnyített” beazonosításában. Nemzeti szinten a gyorsított eljárású adóvisszaigénylések és az ehhez szükséges informatikai háttér, valamint ügyfélplatformok létrehozása elengedhetetlen lesz.
A 2020-as év azt is bebizonyította, hogy a vállalati események egyik jelentős eseményét, a közgyűléseket is lassan szabályozás alá kell vonni, legalábbis el kell gondolkodni azon, hogy a személyes jelenléttel hagyományosan megtartott Közgyűléseket szintén online szavazó platformokra kell terelni és ehhez informatikai hátteret biztosítani a Központi értéktárak bevonásával. Talán csökkentené a jelenlegi dokumentációs követelményeket, amely a részvényesek azonosítását célozza, így az országhatáron átívelő proxy voting (meghatalmazotti) szavazások tekintetében is javulás állna be. A papír alapon benyújtandó meghatalmazásokat kiegészítendő hatalmas dokumentációk helyett (amelyben a befektetőkre vonatkozóan a cég létezését és a meghatalmazást aláíró jogosultságát támasztják alá), a nemzetközi szinten rendelkezésre álló adattárházakból vagy az Adóhatóságoknál rendelkezésre álló adatbázist felhasználva ellenőriznék a befektető jogi személyek létezését.
Az online platform segítségével elkerülhető lenne, hogy az előző üzleti évet lezáró közgyűlés halasztásra kerüljön. Így biztonságosan, könnyedén, beazonosítást és részesedés ellenőrzést követően lehetne szavazni mind a természetes befektetőknek, mind a jogi személyeket képviselőknek.
Iratkozz fel és töltsd le a teljes tanulmányt!
